A Bolyai líceum rövid története

Erdély egyik legjobb magyar tannyelvű középiskolája jelenleg is a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum. Elődjének, a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak az alapítása 1557-ben történt, a reformáció hajnalán, az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának idején, amikor az egyre erősebbé váló református közösség lehetőséget kapott arra, hogy az elnéptelenedett kolostorok helyén oktatási intézményeket alapítson. A kollégium eredetileg így a vártemplomhoz épített régi ferences kolostorban kapott helyet.

A Schola már alapítása után az egyik legnevesebb magyar iskolává vált, polihisztor iskolamesterei a kor legmagasabb oktatási színvonalát biztosították. A kollégium legelső ismert rektora, Laskai Csókás Péter például valamennyi tantárgyat valószínűleg egymaga tanította. Állítólag tíz nyelven beszélt, több könyvet írt. Legjelentősebb alkotása a Calepinus-féle tizenegy nyelvű szótár (1585) magyar szókészletének összeállítása. Elsőként szerez polgárjogot a magyar nyelvnek az európai nyelvek között.

1600–1601-ben a marosvásárhelyi várat feldúlták Basta zsoldosai, így az iskola átköltözött a szomszédos dombra, arra a helyre, ahol ma is áll. A mostani épületegyüttes legrégebbi megmaradt eleme 1802-ben épült, amelyben ma a bentlakás található. A régi, szűkös barokk-kori főépület helyére épült fel a mostani, Bolyai térre néző impozáns szecessziós főépület 1908–1909-ben, a mintegy 300 iskolaépületet tervező Baumgartner Sándor tervei alapján. Olvass róla többet a Visitmures oldalán! https://visitmures.com/hu/epitett-orokseg/epiteszeti-kulonlegessegek/bolyai-epulete-marosvasarhely

Státusát tekintve egyébként a kollégium a 17. század végéig,,schola particula’’ volt, azaz alá volt rendelve hol a kolozsvári, hol a gyulafehérvári kollégiumnak. Ez a státus 1718-ban változott meg: ebben az évben, április 30-án egyesült a sárospataki kollégium Marosvásárhelyre menekült részével. A sárospataki kollégium diákjait és tanárait ugyanis II. Rákóczi György özvegye, a katolikus hitre áttért Báthori Zsófia elüldözte Sárospatakról, és végül Marosvásárhely fogadta be őket. Az egyesítéssel mindkét iskola jól járt: a sárospatakiak biztonságos otthont találtak a székelyek fővárosában, a Schola pedig kollégiumi, azaz főiskolai rangra emelkedett.

A mostani líceum névadóját, Bolyai Farkast 1804 februárjában hívták meg a matematika–fizika–kémia tanszék professzorának. Természetesen fia, Bolyai János, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja és az egyik leghíresebb magyar matematikus is ebbe az iskolába járt. Az iskola egyébként 1956-ban vette fel leghíresebb professzorának nevét. 1948-ban ugyanis a felekezeti iskolákat államosították Romániában, így a marosvásárhelyi Református Kollégiumot is. 1960-ban az addigi magyar tannyelvű iskolában megjelentek a román tannyelvű osztályok.

A rendszerváltás után újraindult a református felekezeti oktatás; az 1944-ben létesült tagozat 2000-ben vált külön intézménnyé. A két iskola jelenleg közösen használja az épületet, amely ismét egyházi tulajdonban van. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 2005 szeptemberétől ismét csak magyar tannyelvű osztályok vannak. Az intézményben 1100 diák tanul, és 75 címzetes tanára van. Az újraindult Református Kollégiumban 250 diák tanul teológiai, illetve világi profilú osztályokban. A tavaly elkezdődött felújítási munkálatok során egyébként megtalálták az épület alapkövét, egy kisebb méretű szarkofágra emlékeztető kőládát. Az 1908. szeptember 10-én elhelyezett időkapszulában dokumentumok, aznapi újságok és pénzérmék voltak.

 

Vélemény, hozzászólás?